A diktatúra szorításában a cenzúra több könyv megjelenését megakadályozta. Az Erdélyi Fiatalok folyóiratot bemutató kötetet kinyomtatták 5000 példányban, kiadása mellett foglalt állást Domokos Géza és Demény Lajos. Azonban Koppándi Sándor és Szilágyi Dezső ellenezte a kiadást, emiatt Mihail Dulea aláírta a bezúzási végzést. Azonban a nagyváradi nyomda vezetői nem küldték zúzdába a köteteket, így most a könyvesboltokba kerülhet az Erdélyi Fiatalok. Az évek során a cenzúra miatt betiltott könyveket most Index- tiltott könyvek szabadon felirattal fognak megjelenni, több mint ötven kötetről van szó. /H. Szabó Gyula: "A Holnap bekövetkezett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
1990. május 30.
Szabó Gyula az A Hét (Bukarest) hetilap 17-18. számában felelevenítette Petrás Incze János klézsei pap, népdalgyűjtő életét. Petrás Incze János 1813-ban született Forrófalva moldvai csángó faluban, Egerben szentelték pappá, onnan jött haza övéi közé. Mindent megtett, hogy feltárja a mostoha körülmények között élő csángók helyzetét. Egész életében szolgálta népét, a csángókat. 1886-ban ismeretlenek megölték. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./
1992. július 10.
Marosvásárhelyi pogrom elszenvedői közös nyilatkozatban tiltakoztak a pogrom újabb meghamisítása ellen. Szabó Gyula ugyanis a Romániai Magyar Szó jún. 30-i számában Sziklanyugalomban című írásában azt írta, hogy a marosvásárhelyi helyhatósági választásának eredménye bölcs győzelem volt a hisztéria felett, "a két évvel ezelőtti tragikus dorongharcnak". A tizenhat aláíró /köztük Sütő András, Béres András, Borbély László, Fülöp Dénes lelkész, Tófalvi Zoltán és Tőkés András/ tiltakozott ezen értékelés ellen. 1990 márc. 19-20-án Marosvásárhelyen nem dorongharc tört ki, hanem szervezett, magyarellenes pogrom zajlott le. Szabó Gyulának tudni kellene, hogy az eseményeket a hivatalos bizottságok meghamisították. Meghamisította Petre Roman miniszterelnök is, aki nem átallotta kijelenteni, hogy az RMDSZ székházából lándzsákkal támadtak a békés román tömegekre. /A pogrom újabb meghamisítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1993. február 3.
Nistor Gáspár, a NIS Kiadó igazgatója nyilatkozott: cégük, a NIS Electornics Kft könyvkiadást is kezdeményez, elindítják az Erdélyi Kiskönyvtár sorozatot. A sorozat szerkesztője Tar Károly és Sztranyiczki Mihály, Y. Szabó Gyula a rendszergazda. Első kötetük: Romániai magyar nyelvvédő szótár. /Könyvsorozat indul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1993. március 4.
H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy 1993. januárjában elindult a kiadó állami tőkéjű részvénytársasággá alakulása. A kiadó munkatársi létszáma csökkent, jelenleg 24-en vannak, 7 szerkesztővel a 9-10 nyelvre. Segítséget kaptak a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, 1992-ben 4 könyvet támogattak, idén további 30-at, a Soros Alapítvány pedig a nemzetiségi nyelvekre fordított művekre 10 millió lejt adott. /Lukács Róbert: Interjú H. Szabó Gyulával, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
1994. április 9.
Ápr. 9-én Kolozsváron megalakult a romániai magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a szakma érdekvédelmi szerve, amely képviseli tagjai érdekeit a hazai és külföldi intézmények előtt. Megválasztották az öttagú elnökséget. Elnök: Káli Király István, alelnökök: H. Szabó Gyula és Bencze Tibor, tagok: Dávid Gyula és Tonk István. Kijelölték a kuratórium összetételét, amely a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt pályázatra beérkezett munkákat bírálja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
1994. december 5.
Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Kriterion Kiadó. A rendezvények dec. 5-én kezdődnek, tájékoztatott H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója. A Kriterion eddig tíz nyelven - magyarul, románul, németül, szerbül, ukránul, jiddisül, szlovákul, törökül-tatárul, oroszul és cigány nyelven - adott ki munkákat, csaknem 62 millió példányban. Rövidesen albán és örmény nyelvű könyv is megjelenik. Magyar nyelven eddig 2130 kötet hagyta el nyomdájukat, 28 millió példányban. A Kriterion jelenleg mindössze öt irodalmi szerkesztővel működik, 1990-ben és 1991-ben még évi hetven körül járt a kiadott művek száma, az utóbbi évben ez 35-re csökkent, ennek fele magyar nyelvű. Szó van a Kriterion privatizálásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Hírlap, dec. 5./
1995. április 25.
Ma zárul a Budapesten második alkalommal ápr. 22-25-e között megrendezett könyvkiállítás, ahol külön standot kapott a Romániai Magyar Könyvműves Céh, itt mutatkozott be a Kriterion, a Mentor, a Corvina, a Polis és a Kájoni Kiadó. Ápr. 23-án tanácskozáson mérték fel a határon túli magyar könyvkiadás helyzetét. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./ A könyvkiállításon Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a magyar kisebbségek könyvkiadóit, ugyanakkor a magyar állam kasszája is üres. Nem a piaci verseny, hanem a támogatási pénzek utáni futóverseny kezd kialakulni, nyilatkozta. Idén a magyar kormányzat csak 51 millió forintot tud a határon túli magyar könyvkiadás támogatására fordítani. A HTMH felvette a kapcsolatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével, hogy elősegítse a könyvek cseréjét. - Az lenne a legnagyobb segítség, ha könyveiket a tizenötmilliós piacnak adhatnák ki, állapította meg Dávid Gyula. A kolozsvári Polis Kiadó kortárs irodalmat hétszáz és háromezer példányban, magyar klasszikusokat három-ötezer példányban ad ki. - A Kriterion állami cég, ismertette helyzetüket H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. Szeretnének gazdasági társasággá válni. 1994-ben negyven kiadványuk jelent meg, ebből huszonöt magyar nyelven, az elmúlt huszonöt évben ez volt a legalacsonyabb szám. Még 1990-91-ben is 60-61 kiadványuk volt. Több magyarországi kiadóval együttműködnek. Az Akadémiai Kiadó átvette az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kiadásának további munkálatait. A Csíkszeredán működő Corvina Könyvesház tulajdonosa, Bencze Tibor 1992-ben alapította kft-jét. Boltjuk van Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyen, Brassóban, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Könyvállományuk nyolcvan százalékát a magyarországi import adja. /Magyar Nemzet, ápr. 25./
1996. május 18.
A Mátyás-szobor szomszédságában volt a kolozsvári Helikon szerkesztősége, nyilatkozott Szilágyi István főszerkesztő, most azonban Funar polgármester intézkedésének köszönhetően kiköltöztették őket, ugyanúgy a Korunk szerkesztőségét, most a Szamos partján, a Iasilor utcában vannak, egy udvarban a Korunkkal. A Helikon előde, az Utunk hetilap szerkesztői között kiválóságok is voltak, mint a régi "helikonosok" /Erdélyi Helikon folyóirat/, Kós Károly, Kiss Jenő, Horváth István, Létay Lajos, Asztalos István. Generációváltás is volt, a laphoz került az évek során Szabó Gyula /Kossuth-díjra javasolt, de meg nem szavazott prózaíró/, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. A Forrás-nemzedék egyes tagjai is az Utunkhoz kerültek, emlékezett Király László, a Helikon főszerkesztő-helyettese. Két éve a legfiatalabb korosztály önálló oldalt kapott Serény Múmia címmel. A lapgazda a Romániai Írószövetség, súlyosak az anyagi gondok. Volt olyan időszak, amikor a kilenc főállású szerkesztő kilenc hónapon át nem kapott fizetést. /Bágyoni Szabó István: Műhelylátogatóban Kolozsvárt. /Új Magyarország, máj. 18./
1996. június 4.
Az 1989-es fordulat előtt közel két évtizedig a Domokos Géza által vezetett bukaresti Kriterion biztosította jórészt a magyar könyvkiadást Romániában, noha magyar könyveket adott ki a kolozsvári Dacia, a bukaresti Albatrosz, a Műszaki Kiadó /a jelenlegi államelnök, Ion Iliescu volt az igazgatója, sőt a párt hivatalos kiadója, a Politikai Kiadó is megjelentetett értékes munkákat, például a Testamentum sorozatot. 1989 után sok magyar kiadó jött létre, így Kolozsváron Dávid Gyula vezetésével a Polis, Marosvásárhelyen a Látó irodalmi folyóirat munkatársi gárdája alapította a Mentor Kiadót, lassan magára talált a Kriterion is, H. Szabó Gyula vezetésével. Lapok is adtak ki műveket, így a marosvásárhelyi Népújság, a csíkszeredai Hargita /a Hargita Kalendáriumot/, a sepsiszentgyörgyi Háromszék a Háromszék Krónika sorozatot kezdte el. A Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Lap- s Könyvkiadó vállalta fel az Erdélyi Szépmíves Céh hagyományainak felújítását,a két világháború közötti értékek kiadását. Az átütő siker azonban elmaradt. További kiadók: a nagyváradi Literator, a csíkszeredai Pro Print Nyomda társadalomtudományi könyveket hoz ki, ugyanitt indult a Krónika sorozat. A sepsiszentgyörgyi Bon Ami néprajzi kiadványokkal jelentkezett. - Két kimondottan könyvterjesztésre szakosodott magáncég működik Erdélyben, mindkettő csíkszeredai székhellyel: a Pallas-Akadémia és a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tevékenykedő Corvina. - Terjed az előfizetéses rendszer is. - A nagy példányszámok kora lejárt. A verseskötetek Erdélyben 50-1000 példányban jelennek meg, a neves szerzők kötetei ritka esetben haladják meg a 3000-es példányszámot. Sok könyv kap támogatást a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. /Sarány István, Csíkszereda: Új kiadók magánvállalkozásban. = Népszabadság, jún. 4./
1996. október 8.
Jól sikerült könyvbemutatókat rendezett az elmúlt napokban Székelyföldön a kolozsvári Polis Kiadó. Dávid Gyula irodalomtörténész, a könyvkiadó igazgatója mutatta be Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen és Homoródalmáson a két írót. Bálint Tibornak a Zokogó majom és a Zarándoklás a panaszfalhoz címűek után a trilógiát záró Bábel toronyháza című regénye és Szabó Gyula Kegyetlen kegyelet című regénye jelent meg a Polis Kiadónál. /Kolozsvári írók Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1997. január 11.
Az Illyés Közalapítvány segítségével új magyar intézménnyel gyarapodott Szamosújvár. A Téka Művelődési Alapítvány jan. 12-én tartotta a Művelődési Központ avató ünnepségét. 1997. január 12-én került sor Szamosújváron a Téka Alapítvány új magyar kulturális központjának avatására. Az intézmény beleilleszkedik abba az erdélyi művelődési láncolatba, amelyet az Illyés Közalapítvány támogatásával és önerőből megszerzett ingatlanokban alakítanak ki egyesületeink és alapítványaink. A rendezvénysorozat ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Major Melinda és Bécsi Balázs Attila köszöntötte az új létesítmény avatásán részt vevőket. Méltatta az eseményt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus, valamint a város alpolgármestere. Az ünnepi műsort követően Kötő József felavatta a kulturális központot, Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium küldötte leleplezte a ház falán elhelyezett emlékplakettet. - A központ jövendő működését, rendeltetését szemléltetve, Szabó Zsolt Deák Ferenc grafikai munkáit bemutató kiállítását nyitotta meg, H. Szabó Gyula pedig a Kriterion Könyvkiadó kiadványait mutatta be, majd Fodor Sándor író dedikálta új kötetét. Délután a központ Kaláka nevű néptáncegyüttese mutatott be nagy sikerű műsort. A rendezvényen részt vett Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő, Balogh Ferenc, az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának főelőadója és Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviseletében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20., 948. sz./
1997. január 20.
Jan. 10-én a Romániai Magyar Könyves Céh Egyeztető Tanácsa tisztújító közgyűlést tartott, elemezték az elmúlt két év tevékenységét. Káli Király István elnök elmondta, hogy az Egyeztető Tanács a céhet alkotó 25 cég, illetve egyesület és alapítvány képviselőiből áll. A tanács szakmai információkkal állt tagjai rendelkezésére, lehetőséget teremtett arra, hogy a romániai magyar könyvkiadók részt vegyenek az elmúlt két év valamennyi fontosabb rendezvényén, sikerült két alkalommal nemzetközi könyvkiállítást rendezni Marosvásárhelyen. Elemezték a könyvkiadás támogatására kiírt pályázat 1996. évi lebonyolítását, amelyet a pályázatot kiíró magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium példaértékűnek értékelt. - Már korábban felmerült az igény egy saját könyvszakmai lap kiadására. Úgy döntöttek, hogy lehetőséget kell teremteni a versenyhelyzetre, hiszen az információ áru, akinek megéri, annak azt meg kell vásárolnia. Szükség van önálló székhelyre, állapították meg a közgyűlésen. A tisztújítás során öttagú elnökséget választottak /Bencze Tibor, Cseke Péter, Dávid Gyula, Káli Király István, H. Szabó Gyula/, elnöknek újraválasztották Káli Király Istvánt, H. Szabó Gyulát a kiadásért, Bencze Tibort a kereskedelemért felelős alelnöknek választották meg. A céh a törvényhozáshoz fordul a profittörvény bizonyos kitételének módosítása érdekében, amely elsősorban a kiadókat sújtja. Kérik, hogy a magyar kiadók a magyar olvasók számával arányosan részesüljenek a támogatásból. /Lokodi Imre: A Céh a törvényhozáshoz fordul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1997. március 20.
Márc. 22-én Temesváron H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója találkozott az olvasókkal. Miért nincs Kriterion-könyv, egyáltalán miért nem kapható magyar könyv Temesváron, tették fel a kérdést. A válasz: mert nem "üzlet" senkinek. Azon múlik, hogy vállalja-e valaki a könyvterjesztést a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1997. június 4.
A jún. 5-én nyíló V. Bukaresti Nemzetközi Könyvszalon keretében Alexandru Paleologu és H. Szabó Gyula bemutatja Elena Stefoi Frunda György szenátorral készített interjúkötetét /Drept minoritar - spaime nationale, Kriterion, 1997 - magyarul: Kisebbségi jog - nemzeti félelmek/. Jún. 7-én a Romániai Magyar Könyves Céh mutatkozik be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1999. július 28.
Júl. 26-án életének 91. évében elhunyt Kolozsváron Ferenczy Júlia (1909-1999). Ahhoz a művészcsoporthoz tartozott, amelynek az 1939. decemberi jelentkezése mérföldkőnek számított. Õk voltak az 1929-ben Marosvécsen életre keltett Barabás Miklós Céh fiataljai, csoportjuk a Tizenötök név alatt maradt meg az erdélyi művészeti köztudatban. Ferenczy Júlia Farkas utcai lakását, ahol a pályakezdő csoport tagjai sűrűn megfordultak, Kis-Helikonnak nevezték. A negyvenes évek sikerei után sötét évek jöttek azok számára, akik nem hódoltak be feltétel nélkül a szocialista realizmusnak. Ferenczy Júliát 1958-ban kizárták a Képzőművészek Országos Szövetségéből, s attól fogva munkái csak a legritkábban jutottak be a hivatalos kiállításokra. Művészi teljesítménye számottevő. Munkái hazai és külföldi magánlakások és gyűjtemények díszeivé váltak. Még 1990 után sem vették vissza a romániai szakszövetség tagjai közé, s a kolozsvári múzeumban mind a mai napig egyetlen képe sincs. Az 1990 után újjáalakult Barabás Miklós Céh sem ajánlott fel neki legalább egy tiszteletbeli tagságot. Viszont művészi munkásságáért 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Valamennyi méltatója kiemelte Ferenczy Júlia kiváló forma- és színérzékét. Műtermében gyakori vendég volt Kelemen Lajos, Erdély tudós történésze, Szabó T. Attila, a nagy hírű nyelvészprofesszor, de megfordultak ott Entz Géza, Felvinczi Takács Zoltán, Lyka Károly, Bíró Béla, Maksay Albert és László Gyula művészettörténész, Kós Károly, az erdélyi kultúra "nagy öregje", Keöpeczi Sebestyén József, a heraldikus, Nagy Imre, Nagy Albert és Fülöp Antal Andor festőművészek, Szervátiusz Jenő, Balaskó Nándor és Kósa-Huba Ferenc szobrászok, illetve neves irodalmárok Kiss Jenőtől Szabó Gyuláig, és Szabédi Lászlótól Pomogáts Béláig. Az erdélyi művészet egyik legegyénibb alkotóját veszítette el. /Ferenczy Júlia (1909?1999) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ Ferenczy Júlia /Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3. - Kolozsvár, 1999. júl. 26./
1999. október 23.
Okt. 22-én Marosvásárhelyen a megyei RMDSZ-székházban gyûltek össze többen azok közül, akik az 1956-os magyar forradalmat követõen koncepciós perek áldozataiként meghurcoltattak, vagy nehéz börtönéveket szenvedtek. Az '56-os meghívottak: Csorvásy Szabó Gyula, Dénes Dávid, Fülöp G. Dénes, Fülpösi Jenõ, Gráma János, Horváth Ferenc, Joó Sándor, Kacsó Tibor, Kelemen Kálmán, Kun Zsigmond, Miklós István, Molnár Mihály, Nagy Géza, dr. Péter Lóránt, Tatárné Péterfi Irén, Lukács Gergely, Séra István, Sipos János, Szántó János, Varga László, Veress Sándor, Veress Zoltán, Bereczki Gyula, Schuller Jenõ, Szatmári Zoltán, Molnár János, Sárpataki János voltak. Nem tudtak mindannyian megjelenni, de szép számban eljöttek közülük a megemlékezésre. A magyar forradalom miatt elítélt Maros megyei szabadságharcosokat Kincses Elõd megyei elnök köszöntötte. A meghívottak mindegyike sorban felelevenítette tapasztalatait, a veréseket, kínzásokat, megaláztatásokat. Az 56-osok megköszönték az RMDSZ megyei szervezetének a megemlékezést, s örültek, hogy kilenc év után alkalmuk volt összegyûlni és elmondani, mi történt, mert, mint egyikük megjegyezte, eddig senki sem törõdött velük. Visszautasították egyes történészek azon állítását, miszerint 1956-ban Erdélyben nem történt semmi. Szerintük Erdélyben mindenki megtette, amire képes volt. /Mózes Edith: 1956-ra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
1999. december 10.
Dec. 10-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban ünnepelte 30 éves fennállását a Kriterion Könyvkiadó. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek a kiadó egykori és mai munkatársai, köztük a kiadó alapító igazgatója, Domokos Géza, aki kerek húsz éven át vezette a romániai nemzetiségi könyvkiadás eme rangos műhelyét. Mint H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója elmondotta, a nemzeti kisebbségek könyvkiadója most elérkezett a privatizációhoz, de eredeti céljait, küldetését a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni akarja. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek és méltatták a Kriterion munkásságát, példaerejű és - értékű tevékenységét a romániai nemzeti kisebbségek érdekvédelmi és kulturális szervezeteinek képviselői, illetve az utóbbi 10 esztendőben létrejött kisebbségi könyvkiadók képviselői. /30 éves a Kriterion Könyvkiadó. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10. - 1619. sz./
2000. január 24.
Privatizálták a legnagyobb romániai magyar könyvkiadót, a Kriteriont. A harmincéves múltra visszatekintő kiadó részvényeit egy kolozsvári kis cég vásárolta meg. Bár az érintettek cáfolták, hazai magyar berkekben tartja magát az információ, amely szerint a tranzakció hátterében egy Fidesz-MPP közeli magyarországi vállalkozás áll. Az Állami Vagyonalap (FPS) a tulajdonában lévő Kriterion-részvényeket 1999. november 29-én árverésen értékesítette. A vevő az NG Invest kolozsvári székhelyű cég volt. Az NG Invest 90 százaléka Lazányi Béla szegedi magánszemély, 10 százaléka pedig a kolozsvári Vass Attila István tulajdonában van. A cég fő tevékenysége a befektetési tanácsadás és a testkarbantartás. Egyes hírek szerint az NG Invest valójában "stróman", az ügylet hátterében a Fidesz-MPP közeliként ismert, Magyarországon a szépirodalmi és a tankönyvpiacon érdekelt, a Századvég vállalkozás- és szellemi csoporthoz tartozó Osiris Könyvkiadó Kft. áll. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója tagadta, hogy új tulajdonosainak kilétét, tehát az NG Invest Kft. tulajdonosainak akár csak a nevét is ismerné. Tibori Szabó Zoltán informátorai szerint az NG Invest egy, a Fideszhez közel álló erdélyi alapítvány megbízásából vásárolta meg a részvényeket, amely a tranzakcióhoz szükséges 167 millió lejt (mintegy 9000 dollárt) Magyarországról kapta. Az Osiris vezetői határozottan cáfolták, hogy közük lenne a tranzakcióhoz. Gyurgyák János, a kiadó első embere kijelentette: életében nem privatizált semmit, Romániában különösen nem. Az NG Invest tulajdonosai szintén tagadták, hogy együttműködnének az Osiris-szel. Az új tulajdonos a Kriterion profilját nem kívánja megváltoztatni, a Kriterion továbbra is romániai kisebbségi nyelveken működő könyvkiadó marad. - Az utóbbi hetekben ugyanakkor csaknem valamennyi erdélyi magyar napilap kapott vásárlási ajánlatot. Ezek kísértetiesen hasonlítanak ahhoz a formulához, ahogyan a hírek szerint a Kriterion elkelt. A kiadványok munkatársaival azonban az érdeklődők már kertelés nélkül azt közölték, hogy "a lapokat a Fidesz vásárolná meg". Tibori Szabó Zoltán azt is megtudta, hogy H. Szabó Gyulát kinevezték a Tankönyvkiadó élére. Tibori Szabó Zoltán felvetette, hogy a hatalmon lévő budapesti kormányzati erők által meghirdetett "polgári kiegyensúlyozás" indult be a magyarországi mintára az erdélyi magyar sajtóban és könyvkiadásban is. /Tibori Szabó Zoltán: Masszázsszalon vette meg a Kriterion Könyvkiadót, vagy Erdélyben is beindult a média "polgári kiegyensúlyozása"? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2000. május 9.
Kolozsváron ülésezett máj. 6-án az a kuratórium, amely a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett, határon túli könyvkiadást támogató pályázatára beérkezett kéziratokat elbírálta. A bizottság a 223 kéziratból 106-ot hagyott jóvá. Végső soron a magyarországi kuratórium dönt a pontos összegről és a pályázatok támogatásáról. A bizottságban Pozsony Ferenc /Kriza János Néprajzi Társaság/, Sipos Gábor /Erdélyi Múzeum-Egyesület/, H. Szabó Gyula, Burus Endre, Bencze Tibor /Erdélyi Magyar Könyves Céh/, Kovács András /egyházak képviseletében/, a kolozsvári írókat Dávid Gyula, a marosvásárhelyieket Kovács András Ferenc képviselte. A pályázatokat Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnök terjesztette elő. A legtöbb pályázattal a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ szerepelt. Kevés a jó irodalom, állapította meg Bencze Tibor. /Gazda Árpád: Kolozsváron döntöttek a könyvpályázatokról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2000. szeptember 12.
Homoródalmáson szept. 9-én millenniumi falutalálkozót, 10-én fúvóstalálkozót tartottak. Az első napon a Pálffy Tibor vezette almási fúvószenekar teherautón ülve muzsikált végig a falun, a székely ruhába öltözött sokaság pedig gyűlni kezdett a falu alsó végén, ahol dr. Szabó Árpád unitárius püspököt fogadták. A püspök és kísérete székely ruhás lovasok vezetésével vonult a falu központjában álló unitárius templomhoz, az ünnepi istentiszteletre. A testvértelepülés, a magyarországi Kőrösszakáll képviselői az almásiaknak adományozott címeres magyar zászlót nyújtották át Horváth Attila egyházgondnoknak. A helyi Dávid Ferenc Egylet tagjainak műsora után a templomkertben kopjafát avattak a kereszténység 2000., a magyar államiság 1000. évfordulója tiszteletére. Szabó Gyula író, a falu szülötte Almáson eltöltött éveire emlékezett. Kiállítás nyílt helybeli népművészek alkotásaiból. Másnap a fúvóstalálkozó meghívottjai: a székelykeresztúri, agyagfalvi, parajdi, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei, oklándi és az almási zenekarok vonultak végig a főutcán, majd megkezdődött a műsor. A zenekarok közösen játszották el a székely himnuszt, utána mindenik együttes saját műsorát mutatta be. /Kovács Attila: Falustársak és fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./
2000. szeptember 15.
Szabó Gyula író hetvenéves, 1930. szeptember 11-én született Homoródalmáson. Páskándi Géza így jellemezte: "Írása olyan, mint az erdei rönk - ahova tették, ott van". /Szabó Gyula hetvenéves. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./
2000. november 24.
A Székelyudvarhelyen működő, Lőrincz György író által létesített Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány nov. 25-én a Városháza dísztermébe hívja az irodalomkedvelőket két fontos esemény alkalmából: köszöntik azokat az erdélyi magyar írókat, akik az idén töltötték be 70. életévüket vagy hetven fölött valamelyik kerek évfordulót: 75-öt, 80-at, 85-öt, 90-et. Az évek sorrendjében ők a következők: Szabó Gyula, Csávossy György, Kabós Éva, Hornyák József, Létay Lajos, Sombori Sándor. Ismertetik az irodalmi alapítvány által idénre meghirdetett esszépályázat eredményeit, kiosztják a pályadíjakat az első három pályázónak. A beküldött tanulmányokat elbíráló bizottság tagjai: Gálfalvi György író, dr. Kántor Lajos irodalomkritikus, Lőrincz György író. Az ünnepélyes műsorban fellépnek a helybeli Palló Imre Művészeti Iskola diákjai. /(Komoróczy György): Írók köszöntése és díjazása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./
2000. december 4.
A székelyudvarhelyi székhellyel bejegyzett Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idén is kiosztotta a díjakat. A meghirdetett esszépályázat legjobbjai kaptak elismerést: Balázs Imre József, Demény Péter és Szakács István Péter. Dicséretet kapott Fábián Lajos és Végh Balázs. Ezután a hetvenéves és a hetvennél idősebb írókat köszöntötték, név szerint Létay Lajost, Hornyák Józsefet, Csávossy Györgyöt és Szabó Gyulát. /Öreg írók gyér udvara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2000. december 11.
A Kriterion Kiadó fennállásának harmincegyedik évfordulója alkalmából felelevenítették a hagyományt: régen december volt a Kriterion hónapja, találkozókat, bálokat rendeztek ebből az alkalomból. Most dec. 8-án és 9-én zajlottak a Kriterion-napok Kolozsváron. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta, kíváncsi arra, mit ér a könyvkiadó a mai huszonévesek szerint. Erre a feladatra a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának harmadéves diákjai vállalkoztak, dolgozataikban azt vizsgálták, egy adott témakör milyen formában és mennyiségben volt jelen a harmincévi könyvtermésben. Ex libris-kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, Gábor Dénes Művelődés-szerkesztő jóvoltából. Ismertettek egy szociológiai felmérést a kolozsvári magyar lakosság olvasási igényeiről. Kiderült, hogy a kolozsvári magyar családok többségénél a családi könyvtár több mint 500 kötetből áll. A legkedvesebb könyvek listáját Az aranyember vezeti, míg a kedvenc írók között Jókai Mór és Jules Verne állnak az első helyen. Bemutatták a Téka sorozat legújabb kötetét, Bándi Péter énekeskönyvét, majd kolozsvári szerzők frissen megjelent köteteit. Palocsay Zsigmond posztumusz kötetét, A Változó népi kultúra című tanulmánykötetet, a Fodor Sándor-sorozat harmadik darabját és Király László legújabb verseskötetét. /A Kriterion-jelenség harminc esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2001. április 11.
Ápr. 9-én Budapesten a Kriterion Könyvkiadó 30 éves jubileuma alkalmából Miniszteri Dicsérő Oklevelet adott át Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter H. Szabó Gyulának, a Kriterion igazgatójának. Az eseményen jelen volt az Írók Napjának rendezvényeire érkezett Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, aki 30 évvel ezelőtt részese volt a kiadó életre hívásának. Kányádi Sándor hiányolta, hogy miért nincsenek jelen a Kriterion létrehozói; azok, akik elévülhetetlen érdeme, hogy a kiadó az évtizedek során rangos szellemi műhellyé válhatott. /(Guther M. Ilona, Budapest): Miniszteri dicséret a bukaresti Kriterionnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2001. április 19.
A Kriterion Könyvkiadó 30 éves jubileuma alkalmából április 9-én Miniszteri Dicsérő Oklevelet adott át Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter H. Szabó Gyulának, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójának. H. Szabó Gyula leszögezte: sokat veszített a Kriterion azzal, hogy tíz évig még állami kiadó maradt. 1999 végén volt a privatizáció. A Kriterion-részvényeket egy kolozsvári román-magyar vegyes tulajdonú cég vásárolta meg. A kiadó központja átkerült Kolozsvárra. Viszont a Kriterion Bukarestről sem mondhatnak le. - A Kriterion 1970 és 1999 között 3368 címet jelentetett meg, a legtöbbet, 2177 címet magyar nyelven. Német könyv 589, román 170 jelent meg. A többi nyelven kiadott munkák - szerb 205, ukrán 99, jiddis 45, szlovák 35, török és tatár 23, roma 5, orosz 3 és egy-egy albán, örmény, cseh, kurd nyelven - inkább szépirodalmi, népköltészeti kiadványok. - A Kriterion folytatja hagyományos sorozatait: Romániai Magyar Írók, Téka, Forrás, Fehér könyvek és részben a Horizont sorozatot, illetve beindították a Kriterion Kézikönyvek, Kriterion Kiskalauz, Művészeti kismonográfiák, Századunk, Gordiusz, Kriterion Kincses Könyvtár sorozatokat. Új sorozat a Kriterion Közelképek, melynek célja az erdélyi magyar írók, költők pályaképének monografikus megrajzolása. /A Kriterionról, jelen időben. Interjú H. Szabó Gyulával, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2001. május 10.
A Bánffy-palotában megrendezett tavaszi könyvszalon lehetőséget teremtett a könyvkiadóknak arra, hogy bemutatkozzanak Kolozsvár közönsége előtt. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója úgy látja, hogy az erdélyi magyar könyvkiadás nehéz helyzetben van, ahogyan a román is. Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója megállapította, hogy egyre kevesebb pénzük van az embereknek könyvet vásárolni. A magyarországi könyvkiadóknak igyekeznek meghódítani az erdélyi könyvpiacot, ezzel még nagyobb a konkurencia, mint eddig. Az erdélyi piac gyakorlatilag támogatásokból él. A Gloria kiadó igazgatója, Hoch Sándor közölte, hogy főleg a katolikus egyházon belül terjesztik kiadványaikat. Legnagyobb sikerük Botár Edit Kolozsvár-albuma volt, amelynek második kiadását mutatták most be. Hasonlóan terjeszti kiadványait a nyolc éves múltra visszatekintő református Koinónia Kiadó, nyilatkozta Dósa Pál, a kiadó gazdasági igazgatója. Többnyire egyházi személyek munkáiról van szó: teológiai művek, 17-18. századbeli fordítások. Ugyanakkor ökumenikus szellemben román nyelven is kiadnak teológiai munkákat. /Rácz Éva, Sándor Boglárka: Könyvpiac-gazdaság. Magyar kiadók a könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2001. május 14.
Május 11-én a Kriterion Könyvkiadó tankönyv- és oktatási segédkönyv-bemutatót tartott Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója közölte: a Kriterion és a budapesti Nemzeti Tankönyv Kiadó közös vállalatot hoz létre olyan segédkönyvek kiadására, amelyeket a tanárok használni tudnak majd az oktatás terén. /Tankönyvkiállítás a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./
2001. október 15.
Író-olvasó találkozóval kezdi nyolcadik évadját okt. 16-án Kolozsváron a népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Meghívottak: Bálint Tibor, Cseke Péter, Csép Sándor, Dehel Gábor, Demény Péter, Egyed Emese, Fodor Sándor, Jancsó Miklós, Kántor Lajos, Király László, Kiss János, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Muzsnai Magda, Szabó Gyula, Tompa Gábor. Műveikből adnak elő rövid részleteket. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
